A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetében évtizedek óta vizsgálják a kalászos gabonák, valamint több olajos és hüvelyes növény, például az őszi káposztarepce és a borsó termesztéstechnológiáját, illetve azok fejlesztési lehetőségeit. A technológiai újításokról folyamatosan tájékoztatják a termelőket írásos formában, open-field-day-eken, valamint szakmai tanácskozásokon. A legutóbbi alkalmat májusban tartották 270 résztvevővel.
"Az eddigi kisparcellás kutatásaink eredményei bizonyítják, hogy jelentősek a technológiai fejlesztés tartalékai. Idén a különböző kísérleteinkben az őszi búza optimális technológiával történő termesztésével hektáronként 8-11 tonna, az őszi árpa esetében 8-10 tonna, a repce növénytermesztési modelljeiben 4-6 tonna, a borsónál pedig 4-5 tonna terméseredményeket lehetett realizálni. Ezek az eredmények, melyeket az innovációs folyamatban folyamatosan átadunk a termelőknek, nem csak a nagyobb termésmennyiség és a jobb minőség realizálását segítik, hanem – ami a végső célunk – a jövedelmezőbb termelést is" – ismertette Pepó Péter professzor, a Növénytudományi Intézet igazgatója.
A kalászos gabonák, az őszi káposztarepce és a borsó együttes vetésterülete csaknem 2 millió hektár az országban. A fejlődő szaktudás, a gondos agrotechnika és a kedvező időjárás hatására kedvező terméseredményeket adnak idén a nyári betakarítású növények az eddigi területi adatok alapján.
Fotó: illusztráció- A búza mintegy egymillió hektáros területének felén már megtörtént a betakarítás, a prognosztizált termésátlag hektáronként 5 tonna körül várható országosan. Az őszi árpát a csaknem 270 ezer hektár vetésterületről gyakorlatilag teljes mennyiségben learatták, hasonlóan a 250 ezer hektáron vetett repcéhez. A magborsó vetésterülete rendkívül korlátozott évek óta (15 ezer hektár), azonban az idei 2,7-2,8 t/ha termés a repcéhez hasonlóan (2,8 t/ha) kedvező értéknek tekinthető – mondta Pepó Péter professzor.
