Maroš Šefčovič alelnök így nyilatkozott: „Az Európai Unió kulcsszereplő az űrpolitikában. Erre kívánunk építeni, és stratégiailag kihasználni vezető szerepünket a munkahelyteremtés, növekedés és kiemelt közös politikai célkitűzéseink – a biztonság, az éghajlatváltozás, a közlekedés, az adatközpontú gazdaság és a természeti katasztrófák kezelése – teljesítése terén. Ez európai és nemzetközi szintű együttműködést igényel partnereinkkel és az érdekeltekkel. Az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Európa űrpolitikájának közös jövőképéről és céljairól szóló együttes nyilatkozatának aláírása ma délután egy ebbe az irányba tett újabb fontos lépést jelent.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős európai biztos ezt mondta: „A világűrbe telepített alkalmazások megváltoztatják az életünket és a gazdaságunkat. Az űrágazat Európában kulcsfontosságú gazdasági ágazat, és olyan stratégiai eszköz, amely Európát segítheti abban, hogy globális szinten megőrizze önállóságát.Ahhoz azonban, hogy élvonalban maradjon, több vállalkozóra és magánberuházásra van szükség. Hangsúlyozom ezért, és üzenem a gazdasági szereplőknek, az induló innovatív vállalkozásoknak és a befektetőknek, hogy az űripar fontos, az űriparé a jövő.”
Az uniós űrprogramok már jelenleg is nyújtanak olyan szolgáltatásokat, amelyek a mindennapokban elengedhetetlenné váltak. Űradatokra van szükség, amikor mobiltelefont vagy navigációs rendszert használunk, repülőgéppel utazunk, vagy műholdas televíziós adást nézünk. Központi szerepet töltenek be a kulcsfontosságú infrastruktúrák, például erőművek, intelligens hálózatok, vagy akár a banki tranzakciók védelemében. Az űradatok segítségével védelmezhetők a határok és életek menthetők meg a tengeren. Hatékonyabb válasz adható földrengések, erdőtüzek és árvizek esetén. A mezőgazdasági termelők előre tervezhetnek. Eredményesebben védhető a környezetet és követhető nyomon az éghajlatváltozás.
Az európai űrstratégia választ ad a növekvő globális versenyre, a magánszektor fokozódó szerepvállalására és a nagyszabású technológiai változásokra. A Bizottság egy sor intézkedést javasol az űrprogramok előnyeinek teljes mértékű kihasználása, az innovatív induló vállalkozások növekedésének kedvező környezet megteremtése, Európa űripari vezető szerepének megőrzése és a világ űrpiacaiból való részesedésének növelése érdekében.
Az űripar a társadalom és gazdaság szolgálatában
Most, hogy az uniós űrprogramok infrastruktúrája megfelelően kiépült, az űradatok piaci elterjedésének elősegítésére kell figyelmet fordítani, mind a magán-, mind a közszektorban. Az uniós űrprogramok további szolgáltatásokat nyújtanak majd, amelyek hozzájárulnak az olyan közös európai prioritások megvalósításához, mint a biztonság és a védelem, vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A Bizottság ösztönözni fogja a Galileo mobil eszközökben és kritikus infrastruktúrákban való alkalmazását, így javítva a távoli terülteken az összeköttetést. A szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése céljából ágazati kezdeményezésű platformokon keresztül megkönnyíti az innovatív vállalkozások és startupok számára az űradatokhoz való hozzáférést.
Versenyképes és innovatív európai űrszektor
Európa űrágazatának szembe kell néznie a gyors, diszruptív innovációval, az újonnan megjelenő üzleti modellekkel és a növekvő globális versennyel, hogy megőrizze vezető szerepét. Az uniós finanszírozás az egységes piacon nagyobb mértékben fog az induló és fejlődő űripari vállalkozók felé irányulni. A Bizottság ösztönözni fogja a magánberuházások növelését az ilyen az innovatív induló vállalkozások számára, különösen az európai beruházási terv és az alapok leendő kockázatitőke-alapja keretében. Támogatni fogja az európai űripari központok és klaszterek létrehozását az európai régiókban.
Európa stratégiai önállóságának fenntartása és globális szerepének erősítése az űrágazatban
Európának a világűrhöz való önálló hozzáférése és a világűr használata az uniós szakpolitikák végrehajtásának, iparunknak és vállalkozásainknak, valamint biztonsági, védelmi és stratégiai autonómiánknak stratégiai eleme. Az EU a legnagyobb európai intézményi partner, és a Galileo és Kopernikusz programok keretében több mint 30 műholdat tervez pályára állítani a következő 10–15 évben. Ennek különösen a jövőbeli európai hordozórakéták, mint az Ariane-6 és a Vega C gazdasági életképessége szempontjából van jelentősége. A Bizottság intelligens ügyfélként eljárva aggregálni fogja kilövési igényeit. A jövőben is segíteni fogja továbbá az európai vállalatok globális piacokhoz való hozzáférését. Egy már létező kezdeményezésre építve folytatja egy olyan átfogó uniós világűr-megfigyelési szolgálat létrehozására irányuló munkáját, amely a kulcsfontosságú űrinfrastruktúrák űrszeméttel, űridőjárással és informatikai támadásokkal szembeni védelmét szolgálja majd. A következő európai védelmi cselekvési terv keretében a Bizottság egy állami műholdas kommunikációs kezdeményezést is útjára indít annak érdekében, hogy megbízható, biztonságos és költséghatékony műholdas távközlési szolgáltatások álljanak az Unió és a tagállami közigazgatási szervek rendelkezésére. Tekintettel a globális partnereinkkel való szoros együttműködés fontosságára, a Bizottság a főképviselővel és a tagállamokkal együtt fellép a világűr kihasználásának előmozdítása és a jövő generációi számára való megőrzése érdekében.
Október 26-án délután az EU és az Európai Űrügynökség együttes nyilatkozatot ír alá, amelyben kifejezik Európa űrpolitikájáról alkotott közös jövőképüket. Ez az első ilyen jellegű nyilatkozat, amely rámutat arra, hogy mindkét intézmény nagy fontosságot tulajdonít az igazán európai szellemben folytatott szoros és integrált űrpolitikai együttműködésnek.
Háttér-információk
Európa egésze (a tagállamok, az Európai Űrügynökség, az EUMETSAT és az EU) a globális űrpiac fontos szereplője. Űripara erős és versenyképes, különösen a műholdak, hordozórakéták és kapcsolódó szolgáltatások/műveletek terén. Az európai űripar több mint 230 000 szakembert foglalkoztat és mintegy 46–54 milliárd EUR hozzáadott értéket generál. Európa gyártja a világ műholdjainak egyharmadát. Számos sikert ért el az áttörést jelentő technológiák és a világűr-felderítési projektek területén.
Az EU 2014–2020 során 12 milliárd EUR értékű befektetést hajt végre csúcsminőségű űrprojektekkel kapcsolatban. A Kopernikusz program, a Föld-megfigyelési adatok vezető szolgáltatója már jelenleg is hozzájárul a tengereken életek megmentéséhez, a hatékonyabb válaszadáshoz földrengések, erdőtüzek és árvizek esetén, és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy az ültetvényeiket jobban kezeljék. A Galileo, Európa saját globális műholdas navigációs rendszere hamarosan pontosabb és megbízhatóbb helymeghatározást biztosít majd az önálló és az összekapcsolt autók, a vasutak, a légi közlekedés és más szektorok számára. Az Európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) életbiztonsági navigációs szolgáltatásokat nyújt légi, tengeri és szárazföldi felhasználóknak Európa legnagyobb részén.
Számos innovatív startup már műholdas adatokat használ, például a mezőgazdasági termelők számára a földjeik hatékonyabb felügyeletének lehetővé tételére (FieldSense, a 2014. évi Copernicus Masters verseny győztese), helymeghatározási adatok használatára a dolgok internetével kapcsolatos alkalmazásokhoz (Geko navsat, a 2014. és 2015. évi GSA díj győztese), vagy tengeri mentődrónok működtetésére (Sincratech, a 2015. évi Satnav-díj győztese).
