Lehet, most sokan az olvasók közül a cím olvasatán nem igazán tudják elképzelni, vajon mi lehet az a muntyák, de az kikövetkeztethető, hogy biztos ritkaság, ha csak most született meg az első a Szegedi Vadasparkban. Valóban, nem szokványos állat ez a kisméretű és félénk szarvasfaj, amelynek pontos neve kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi). A Kelet-Ázsiában élő patás hímei ugyan rendelkeznek kisméretű agancsokkal, de sok más kisméretű szarvashoz hasonlóan, a szemfoguk is megnőtt – igaz nem olyan feltűnően nagyra, mint a víziőznek. Az agancsot kiegészítő fegyverzetük természetesen nem zsákmányszerzésre valók, hanem az egymás közötti harcokban segítik a hímeket.
A Vadaspark muntyákjai amuri daruval élnek közös erdei kifutójukban, amely elég sűrű és tágas ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat. Ennek is köszönhető, hogy a két német állatkertből származó, tavaly összeköltözött szülőknek idén, október 15-én már meg is született az első utóda. A kicsinyüket napközben elrejtik, az nem követi az anyját, így kell némi szerencse és éles szem a megpillantásához, de ahogy növekszik, majd egyre többet lesz látható a kis muntyák.
A muntyákszarvasokat angolul, a „barking deer” –nek, vagyis ugató szarvasoknak is nevezik – bár ritkán, inkább csak veszély észlelése esetén hallatják ezt a hangot. Erdei környezetben, magányosan élnek, ahol a hímek területe több nőstényével is átfedő. A területért, pontosabban az ott található nőstényekért a hímek kemény harcot vívnak egymással, elsősorban nem az agancsukat, hanem a szemfogaikat használva. Bár elsősorban növényevők, meglepően sok állati eredetű táplálékot, pl. kisebb emlősöket és madarakat, tojásokat is fogyasztanak, sőt, még a dögevéstől sem riadnak vissza. Általában egy utóduk születik, 7 hónap vemhesség után. A kicsinyük rendkívül gyorsan fejlődik, 2-3 hónapos koráig neveli csak az anyja, 6 hónapos korára már el is kezdi önálló életét.
Nem számít veszélyeztetett fajnak, sőt, Nyugat-Európa több országában, így Anglia és Franciaország erdeiben is meghonosodtak a vadaskertekből és az állatkertekből a múlt évszázadban elszökött példányok leszármazottai.
Kapcsolódó bejegyzések
Első alkalommal kerülnek műholdas jeladók szalakótákra Magyarországon!
A szalakóták száma egész Európában jelentősen lecsökkent, a faj mára már több nyugat-európai országból kipusztult. A K...A Dr. Genersich Antal Alapítvány díjai
Genersich Antal 1842-ben született Nagyszombatban. 1865-ben avatták orvosdoktorrá Pesten. 1868-tól állami ösztöndíjjal ...Mikrobiológiai szakmai elismerés
Manninger Rezső Emlékérmet kapott a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biomérnöki Tanszékének vez...PTE Botanikus Kert látogatás
A PTE Botanikus Kertjében, a Pálmaház előtti tóban virágzik a Dél-, és Délkelet-Ázsiában honos csodálatos virágú indiai...Richter Tudós Klub az egyetemen
A személyre szabott orvoslás és a 3D nyomtatás egészségügyben való alkalmazása lesz a témája a Richter Tudós Klubnak, m...Tudománytörténeti repülés - az első jeladós magyar szalakóták már Afrikában járnak
„A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” elnevezésű LIFE+ projekt keretében közel száz szalakótát jelölnek meg a Magy...Meet the 2016 Imagine Cup World Finalists!
At Microsoft, nothing embodies the spirit of student innovation more than the Imagine Cup, Microsoft’s premier global s...Jacqueline, a foltos muflonbárány
A látogatók a nap folyamán többször is találkozhatnak egy igen virgonc állatkölyökkel, ahogy sétára indul nevelőszüleiv...Campus Fesztivál újratöltve
Szórakoztató tudományos kísérletek, fesztiválfrigy, ugrálóvár, pódiumbeszélgetések és sok vidámság – megmutatjuk mi tör...Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny középiskolásoknak
A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 26. alkalommal hirdette meg középiskolások számára, az Ifjúsági Tudományos és Inno...